Olvasom Binder Pál történész könyvét, a Havasalföldi román államiság előzményeiről.

Korábban is érdekelt a középkori magyarság Kárpát medencén kívül betöltött államalkotó szerepe. Ami számomra egyértelművé lett a könyv elolvasása után, az az, hogy az 1330-as években is lezajlott egy korai, elfeledett, Trianon szerű terület vesztés ... A korona által közvetlenül igazgatott területek vesztek el a XIV.sz közepén. Az az érdekes, hogy Magyarországot mindig és kizárólag a Kárpát-medencében elterülő államként ábrázolják. Nem találtam-láttam olyan térképet ahol ez másként lenne. Pedig Binder Pál által felhozott érvek pont az ellenkezőjét mutatják.

Sok román történész is (köztük a magyarbarátsággal igazán nem vádolható Nicolae Iorga) elismeri, hogy a XIV-XV. sz.-ig a Magyar Királyság területe - nem befolyási övezete! - messze átnyúlt a Kárpátokon (Moldvában a Szeretig, Havaselvén, le egészen az al-Dunáig). Szerinte pl. Nagy István idején vesztették el a magyarok a Szereten inneni területeket - Buda felől szemlélve a vidéket.

Egy Saak-Székely (Secuieni név alatt az 1830as évekig létezett Havasalföldön önálló közigazgatási egységként, Váralat-Urlati központtal) nevű megye pedig Havaselvén alakult ki a középkorban, az erdélyi vajdaság részeként, de a mai Buzau megye területén. Ez a terület az orbai-szék szerves része volt. Arra nem találtam forrást, hogy ez mikor veszett el, de valószínüleg az Anjou ház kihalása után következhetett be, valamikor - hasonlóan megannyi területi szerzeményhez.

Ami bizonyos, hogy a Fekete-tengeri genovai kereskedő gyarmatokat a Magyar Királysággal összekötő terület, az ún. Terra Prodnicorum még Nagy Lajos korában is magyar igazgatás alatt állt (Utas völgye-Teleajen, román nevén). Erről tanuskodik az a rengeteg magyar eredetű, napjainkban is létező település név ami a vidéken fellelhető (és nem csak ott, hanem pl. Argyas-Arges, Prahova-Praho, es Bodza-Buzau megyekben).

A román vélekedés az, hogy a magyar vonatkozású helynevek, a magyar kereskedő elem megjelenésének a következményei ... felületesen átsiklanak azon a tényen, hogy egy adott területen kereskedő népek miatt, nem szoktak az "őslakosok" településeket elnevezni, főleg nem ilyen nagy számban.

No de majd a magyar-román történész vegyes bizottság erre a kérdésre is választ ad ... Kíváncsian várom.